Nagyon sok, -amúgy gyöngybetűkkel író-, ember szájából hallom: "az én írásom olyan csúnya". Nos, ez alkalommal egy olyan hölgy írását elemeztem, aki szintén ezekkel a szavakkal kezdte a levelét, és bár sorai helyenként összegabalyodtak, mégis a betűinek megformálása makulátlanul esztétikus. Lássuk, a hölgy esetében mi állhat a háttérben!

Az írás alsó zónáját az alapvonal alatti terület alkotja, beleértve a hurkokat és a betűk mindazon részét, amelyek e vonal alá esnek. Ebben a zónában lakoznak az ösztönös és biológiai szükségletek, és azt tükrözik, hogy a kézírás tulajdonosa milyen erőteljesen vágyik az életre, a szexre, pénzre és más anyagi javakra. Az ön esetében olyan hosszúra nyúltak meg ezek az alsózónás hurkok, hogy szinte keresztül metszik az alatta levő sort. Úgy gondolom, hogy ezek után nem kell magyaráznom az értelmezést: vágy = hosszúság.

Ez a jelenség, a betűk hatalmas méretével egyetemben azt is mutatja, hogy a nőiesség fontosságát mindenek elé helyezi, és hiúságát kényezteti, ha másoktól dicséretet kap.
A kusza sorok arra is rámutatnak, hogy éppen erős ösztönösségének köszönhetően nem mindig képes az objektív ítéletalkotásra, így döntéshozatalait is erős szubjektivitás jellemzi. Valószínűleg, nem lenne önből jó bíró, hiszen nehezen képes elvonatkoztatni érzéseitől, érzelmeitől, így a tárgyilagosság nem tartozik erényei közé.

Máskülönben igen aktív, természetszerető ember, aki nem szeret egyedül lenni, de nem is kell magányba burkolóznia, hiszen az emberek barátságos és kedves, nagyvonalú és nagylelkű természeténél fogva szeretik önt, szívesen időznek a társaságában, még akkor is, ha szeret a társaság központjában, az "asztalfőn ülni".